Pálinkatörvény
Cognac, calvados, champagne, whisky, tequila, sherry, portói stb. - írják az italos palackok címkéi. Aki pedig olvassa vagy issza, egyértelműen tudhatja, mi is van a palackban, hiszen törvények szabályozzák: mit és milyen feltételek mellett lehet így nevezni. Némelyik már több száz éve védett, mégpedig igen aprólékos részletességgel kidolgozva.
Pontos feltételt szabnak a származási hely, az alapanyagok, a gyártási technológia, az érlelés mikéntje és időtartama, a fajták és szinte az összes elképzelhető címkefelirat vonatkozásában. Így aztán a hiteles címkék alapján meglehetősen biztosak lehetünk a palack tartalmáról és egyben minőségéről is.
A régi nómenklatúra szerint Magyarországon háromféle terméket illethettünk pálinka névvel, az úgynevezett kommersz pálinkát, ami aromával, etilalkoholból készült, egy mérsékelt áru termék, régen is volt rá igény, most is van, csak éppen nem pálinkának hívjuk. A második kategória, amelyik száz százalékban gyümölcsből készült, a kettő között pedig volt egy úgynevezett vágott pálinka, amiben volt etilalkohol is - tehát finomszesz - és főzött pálinka.
Napjainkra a pálinka is – más nemzeti italokhoz hasonlóan – védett név lett. 2002. július 1-től ugyanis nem lehet bármire ráírni, hogy pálinka. (3. számú melléklet) Az Európai Unióban átfogó védelemben részesül a magyar helyesírás szabályai szerint leírt ital. A megnevezés a legmagasabb minőségnek jár, azaz csak a tiszta (100% gyümölcsből készült) gyümölcspárlatot lehet pálinkának nevezni, amely minimum 37,5%-os alkoholfokkal készülhet. A megnevezést csak a Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Pálinka a gyümölcsön kívül előállítható még szőlőtörkölyből és gyümölcstörkölyből. Románia az uniós csatlakozását követően szintén főzhet gyümölcsből pálinkát, de azt csak palinca néven hozhatja forgalomba.
Sokszor még azt is pontosan megtudjuk, milyen gyümölcsfajtából van, vagy melyik tájon készült a specialitás.
Az érvényes eredet– és névvédelmi törvény nemcsak a fogyasztók jogos tájékozódási igényét elégíti ki, hanem ugyanakkor minőségileg magára a termékre is igen jótékony hatással lehet. Manapság fokozatok alakultak ki, szintek vannak, amiket érdemes megcélozni, megkülönböztető elnevezésekkel találkozhatunk, amelyekhez fel lehet nőni. Igényesebb lehet a termelő és a fogyasztó egyaránt.
A jogi védettség lehetőséget teremt arra, hogy az egyik hungarikumból (azaz hagyományos és tipikus, különleges egyedi magyar termékből) akár minőségi világmárkát lehessen formálni, ezzel hozzájárulva az országkép javításához. Elvégre a cognac és a calvados is így kezdte, de sokkal frissebb példa az itáliai törkölypálinka, a grappa, mely a szinte teljes nemzetközi ismeretlenségből az elmúlt 20 év alatt lett közismert, majd elismert, végül pedig kifinomult, elegáns, drága ital.
Az eredetvédelemről bővebben az itt található PDF formátumú dokumentumban olvashat.
Itt található a 2008. évi LXXIII. tövény A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról.
Itt található a 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (X. Fejezet)
